HTML

Szembesítés

Hagyjuk a tényeket szóhoz jutni.

Itt is megtalálsz

Ezért rángatja keletre az országot Orbán

2016.03.02. 13:07 :: Szembesítő

Orbán Viktor február 28.-i évértékelő beszédében Berlint, Moszkvát és Ankarát említette a magyar külpolitika három viszonyítási pontjaként. A miniszterelnök kijelentése összecseng az elmúlt másfél kormányzati ciklus külpolitikai irányvonalával, amelyet a keleti nyitás politikájaként szokás emlegetni. A kormányfő vasárnapi beszédében tovább erősítette ezt az eddig követett stratégiát és bár a nyugat és kelet közötti egyensúly fenntartásáról és a béke megőrzéséről beszélt, a gyakorlatban a magyar külpolitika súlypontja egyre inkább tolódik keleti irányba. A Fidesz-KDNP rendre azzal érvel, hogy nyomós gazdasági érdekek ösztönzik az Oroszországhoz és Törökországhoz való közeledést, azonban a tények azt mutatják, hogy az autoriter rendszerekkel való szövetséget nem a nemzeti érdek, hanem Orbán Viktor politikai szükségletei igénylik.

Kiemelt partnerek

Az Oroszországgal való viszony szorosabbra fűzése rendre rosszallást vált ki a nyugati szövetségesek részéről, amit az Orbán-kormány igyekszik egyfajta függetlenségi harcként beállítani. Ez a politikai narratíva azonban nem tényekre, csak kommunikációs trükkökre épül. Ha meg akarjuk ítélni, mi áll a hazai gazdaság érdekében, akkor inkább adatokra érdemes támaszkodnunk. Mire van inkább szüksége Magyarországnak: Az orosz vagy az EU tagállamok gazdaságára?

2014-ben a magyar export 78,1%-a az Európai Unió 28 tagállamába irányult és az import 75,0% érkezett onnan.

 

orsz_csop.png

forrás: ksh

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Magyarországon megtermelt javak túlnyomó többségét más tagállamoknak adjuk el, illetve elsősorban tőlük is vásárlunk.

A kormány rendszeresen azt kommunikálja, hogy a hazai export élénkítésére törekszik, ennek tükrében azonban az unióval való viszonyunk kárára történő orosz közeledés teljesen hibás koncepciónak látszik. A tíz legfontosabb exportpartnerünk között sem Törökország, sem Oroszország nem jelenik meg.

export.png

forrás: ksh

Látható, hogy az első tíz ország között jelentős túlsúlyban van a Németországba irányuló export, több mint a teljes kivitel egynegyede. Annak ellenére, hogy az Orbán-kormány nem törekszik jó viszonyt ápolni az USA-val (emlékezzünk a kitiltási botrányra és az az követő diplomáciai ütésváltásra), az Egyesült Államokban több magyar terméket tudunk eladni, mint Oroszországban, ami fel sem került a 10-es listára.

Ha a legfontosabb importpartner államokat vizsgáljuk, Törökország itt sem szerepel, Oroszország azonban előkelő helyet foglal el. A hazai import 7%-a érkezik az oroszoktól, ez azonban még mindig elenyésző Németország 25,2%-os részesedéséhez képest.

import.png

forrás: ksh

A másik Unión kívüli állam a 10 legfontosabb partner között Kína, 5% körüli részesedéssel. Az orosz és kínai import így a teljes behozatal kb. 12%-át teszi ki, ezzel szemben az EU 28 tagállamokból érkezik a teljes érték 75%-a.

Ezek az adatok a jelenlegi állapotokat írják le, de jogos kérdés lehet, érdemes-e hosszú távon szorosabbra fűzni a magyar-orosz viszonyokat? Ha megvizsgáljuk az előrejelzéseket, az orosz gazdaság továbbra is válságban van és a következő két évben is zsugorodni fog a gazdaság.

A török gazdasággal szemben az előrejelzések sokkal optimistábbak, az ország uniós szinten is fontos kereskedelmi partnernek számít, ezért ebben az esetben – szigorúan gazdasági szempontból – Ankara valóban potenciális partner. Ennek ellenére a statisztikák alapján nem folyik élénk kereskedelem a két ország között. Ez azzal magyarázható, hogy a keleti nyitásnak valójában kevés köze van a gazdasághoz.

Hátsó szándék

Az adatok azt mutatják, hogy külkereskedelmi szempontból a keleti nyitás gazdaságilag nem káros, de nem is szükségszerű, sőt indokolatlan. Ami aggasztóvá teszi az Orbán kormány törekvéseit az az, hogy marginális gazdasági célok elérése érdekében az ország politikai tőkéjét áldozza fel. Az autoriter, antidemokratikus rezsimekkel ápolt jó viszony egyértelmű károkat okoz az ország megítélésének a valóban fontos nyugati kereskedelmi partnereink között, és abban az Európai Unióban, ahonnan 2014 és 2020 között 7080 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik az országba.

Orbán szerint nem kell választanunk, egyensúlyoznunk kell. A valóságban azonban a miniszterelnök folyamatosan politikai gesztusokat tesz Putyin felé, miközben egyre élénkebben kritizálja az Európai Unió vezetőit. Teszi ezt egy olyan időszakban amikor Oroszország és az unió között folyamatosan élesedik a viszony, ennek pedig előbb-utóbb hatása lehet Magyarország pozíciójára is.

A keleti nyitás nem a gazdasági előnyökről, a tényleges nemzeti érdekről szól, hanem a Fidesz-KDNP kormánykoalíció saját politikai céljairól. Arról, hogy a nyugaton elfogadott, demokratikus és piaci elvekkel homlokegyenest ellentétes intézkedések bevezetéséhez Orbán szövetségeseket szerezzen. Erre pedig csak olyan elnyomó, autoriter, és fél-autoriter rendszerek alkalmasak, mint a Putyin és az Erdogan rezsimek.

Szólj hozzá!

Címkék: jogállam rossz kormányzás Fidesz Orbán Viktor Putyin

A bejegyzés trackback címe:

https://szembesites.blog.hu/api/trackback/id/tr58434804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása