Egy olyan új képzési terv jelent meg a Magyar Közlöny 2016. február 15-én közzétett 18. számában, amelynek célja párthű utánpótlást biztosítani a közigazgatási kárderek számára. A rendelet az államtudományi képzési terület alap-és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről szól. Ezen szakok a 2015. június 30.-án elfogadott törvénymódosítás szerint csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen hallgathatók. Szintén ez jogszabály vettette fel egy új osztatlan képzés kialakításának szándékát, államtudományi osztatlan mesterképzési szak néven, ami a jogászokhoz hasonlóan a 10 félév tanulmány elvégzése után doktori címet biztosít a hallgatóknak. Az indoklás szerint azért szükséges e szak létrehozása, mert a jogászképzés már túlságosan eltávolodott az állammal kapcsolatos tudományoktól és alig kerülnek szóba képzésük során.
NKE Ludovika főépület átadása Fotó: Orbán Viktor Facebook
A törvényjavaslat benyújtása előtt nem történt egyeztetés a szakmai szervekkel (Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Rektori Konferencia, jogi karok), így júniusban a karok dékánjai tiltakozásukat fejezték ki a szak létrehozásával kapcsolatban. Véleményük szerint a jogászképzésnek nélkülözhetetlen része az államtudomány oktatása és a kettő egymástól elválaszthatatlan, ezért az államtudományi oktatás feltételei eddig is adottak voltak a jelenlegi képzés keretei között. A szakma tiltakozása szokás szerint nem érdekelte a kormányt, és megszületett az új szakkal kapcsolatos rendelet. Jogosan merülhet fel a kérdés, valójában mi célja lehet a kormánynak e képzés létrehozásával?
A Közlönyben részletesen megtalálható a szak tantervének leírása. A képzés célja röviden összefoglalva olyan, a közigazgatás és az állam működését ismerő szakemberek képzése, akik átlátják a politikai, társadalmi, gazdasági és emberi tényezőket az állam működésében. A tematika így egyfajta átmenet képez a jogászképzés és a politológia között, bár ezek a képzési területek csak az alapozó tárgyak között szerepelnek. A legnagyobb hangsúly a magyar közigazgatás megismerésén van, a szakmai törzsanyag jelentős részét az ezzel kapcsolatos ismeretkörök teszik ki. A diplomához egy francia, német vagy angol komplex középfokú nyelvvizsga elegendő, megszerzése doktori címmel jár, amelynek jelölése Doctor rerum politicarum.
Kifejezetten meglepő a szak angol elnevezése: Master of Political Sciences (a politikatudományok mestere), ami nem igazán következik a magyar „államtudományi mester” elnevezésből. Ez a furcsa keverék szak talán ebbe a nemzetközi kategóriába fért csak bele, de az elnevezés nem éppen helytálló. A képzésről már a tanterv ismerete nélkül, kizárólag a tematika alapján kijelenthető, hogy a politológiával és a politikatudománnyal való a kapcsolata meglehetősen felszínes. Igazságtalan és megtévesztő az, hogy egy 5 éves képzés során, ami elsősorban nem a politikatudománnyal foglalkozik, itthon és külföldön valaki annak mestereként, sőt doktoraként mutatkozhat be – úgy, hogy a doktori címet a hagyományos társadalomtudományi képzések hallgatói egyébként több éves tudományos munkával szerezhetik csak meg.
A valódi cél tehát nyilvánvalóan nem egy új, minőségi társadalomtudományi szak létrehozása volt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szoros kapcsolatban van a kormánnyal (értsd: háromszor annyi pénz jut egy hallgatóra, mint más intézményben), így a Fidesz a közszolgák képzésének monopolizálásával politikai befolyást szerez már az állami alkalmazottak tanulmányai felett is. Nem titkolt célja az államtudományi szaknak, hogy a közszférának termeljen szakembereket, de vajon a hagyományos jogász, közgazdász, politológia szakon végzettek nem képesek ellátni a közszolgálati feladatokat? A Fidesz kormány a hosszú távú jövőbe fektet, és egyértelműen olyan rendszerhű kádereket akar kiképezni, akik előnyben indulnak majd a közigazgatásban betölthető magas szintű pozíciókért. Ismét arról van szó, hogy a kormány igyekszik kiterjeszteni politikai befolyását az élet minden területére. Az új szak létrehozásának üzenete egyértelmű: a jövőben csak olyanok vegyenek részt az állam működtetésében, akik a Fidesz és a KDNP világnézetét és ideológiáját követik.
Persze van egy másik kézenfekvő magyarázata is az új képzés létrehozásának: Könnyen megszerezhető doktori címeket osztanának a már jelenlegi káderek és utódjaik számára. Bármelyik elmélet is bizonyul igaznak, az ilyen felülről erőltetett, központilag kitalált, a munkaerőpiaci igényekkel köszönőviszonyban sem lévő képzések csak rombolják a hazai felsőoktatás minőségét.
Vendégszerzőnk, Petrovszki László írása
