A KLIK létrehozásával a kormányzat célja az oktatás költségeinek csökkentése és ezzel párhuzamosan a képzés színvonalának kiegyenlítése volt, azaz hogy az országban a közoktatás minden résztvevője, lakóhelytől függetlenül azonos, lehetőleg magas színvonalú oktatásban részesüljön. 2013. január elsejétől nagyfokú központosítás kezdődött amikor KLIK működésének megkezdésével átvette az intézményfenntartó szerepét a települési önkormányzatoktól. Az intézkedés nem nevezhető indokolatlannak, a fentebb említett probléma, hogy az eltérő erőforrásokkal rendelkező önkormányzatok sokszor nem képesek a megfelelő minőséget biztosítani a közoktatási intézményekben, mellett pont kerülhetett volna a tanári fizetések széles szórásából származó feszültségek végére is.
A kezdeti célkitűzés, vagyis hogy centralizált, költséghatékony koordinációval működtetnek egy magas színvonalú közoktatási rendszer azonban nem valósult meg. Az utóbbi három évben egyre növekvő költségek mellett egyre gyengébb minőségű oktatásban részesülnek a fiatalok, sokszor a nélkülözhetetlen anyagi feltételek hiánya miatt, mint például a kréta, a papír, az írószer. Ez nagymértékben köszönhető az állami pénzek pazarló és korántsem költségkímélő felhasználásának.
forrás: Költségvetési Felelősség Intézet Budapest kfib.hu
A KLIK induló évében az előirányzott költségvetési támogatás szerint 411,93 milliárd forintból gazdálkodott volna, az év végére viszont a valós költségek fedezésére 489,937 milliárd forintra kellett kibővíteni a KLIK költségvetését. A vélt és valós költségek között tehát több mint 18%-os eltérés tapasztalható. A következő évben az előirányzott támogatás 496,244 milliárd forintra rúgott, viszont a költségek ismét meghaladták a keretet és a kormányzatnak ismét 97,687 milliárd forintot kellett belepumpálnia a KLIK-be. Az alultervezettség ebben az esetben 16,4% volt. A 2015-ös tervezet szerint a KLIK 532,716 milliárd forintból gazdálkodik. Tehát ha csak az előirányzott költségvetési támogatásokat nézzük, a 2014-es évben 20%-kal nőttek meg a kiadások, míg 2015-ben valamivel kevesebbel, 9,76%-kal.
A növekvő fenntartási költségek mellett viszont azt láthatjuk, hogy a Fidesz kormányra kerülése óta 609 775 Ft-ról a KLIK indulásának évére 600 484 Ft-ra csökkent egy általános iskolákban tanuló diákra eső állami támogatás. Ugyanez az adat a középiskolások tekintetében 549 144 Ft-ról 438 706 Ft-ra csökkent 2010-től 2013-ra. A kormányzat tehát egy általános iskolás gyermek esetében 9 291 Ft-tal, míg egy középiskolás tanuló esetében 110 438 Ft-tal költött kevesebbet 2013-ban mint három évvel korábban. Kijelenthetjük tehát, hogy a költségek lefaragása sikeresen megtörtént, csak a diákok kárára. A csökkenés azzal is magyarázható, hogy a kormány úgy próbálta helyrehozni hibás politikáját, vagyis a KLIK működéséből származó hatalmas mínuszokat, hogy közben a közoktatásra szánt pénzeket csökkentette, így az egy főre vetített állami ráfordítás is csökkent.
forrás: EMMI
A KLIK 2016-ra előirányzott költségvetési támogatása 549 436,2 milliárd Ft, ami közel 17 milliárd Ft-tal haladja meg ismét az előző évi költségvetést. A fentebb említett adatokat érdemes abban az összefüggésben is vizsgálni, hogy egyfelől nőnek a KLIK költségei és párhuzamosan csökken a közoktatásra fordított támogatás, hogy Magyarország GDP-adatai folyamatos növekedést mutatnak, másrészt hogy csökken az infláció és a közoktatási intézményekben tanuló diákok száma is. Mindezek alapján egyértelmű, hogy az oktatási intézmények valós költségeinek felmérése és finanszírozása egyetlen centralizált szerv által nem működtethető jól. Amikor a Pedagógusok Sztrájkbizottsága az iskolák önállóságáról beszél, valójában a KLIK feleslegességét fogalmazza meg. Nem nehéz belátni, hogy egy települési önkormányzat a fennhatósága alatt álló közoktatási intézmény valós költségeinek felmérésében, továbbá saját erőforrásainak feltérképezésében sokkal nagyobb rálátással rendelkezik mint az óriási pénzeket és hibás becsléseket, döntéseket hozó KLIK. A megoldás tehát a részleges vagy teljes decentralizáció, annak érdekében, hogy csökkenjenek a közoktatás fenntartásának felesleges pluszköltségei. A KLIK gazdálkodását – ha egyáltalán megtartható az intézmény - átláthatóbbá kell tenni, ugyanis jelenleg nincs semmilyen beszámolási kötelezettsége az iránt, hogy a költségvetési támogatásból mire mennyit fordít. A most már tendenciának nevezhető finanszírózási alultervezés elkerülése érdekében szükséges lenne a közoktatási intézmények valós költségeinek felmérését az önkormányzatok kezébe adni, hiszen itt áll rendelkezésre a legtöbb információ.
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a kormány 2012-es elképzelése a költséghatékonysággal, minőségbiztosítással kapcsolatban a gyakorlatban teljes kudarcot vallott és a kitűzött cél szöges ellentéte valósult meg. A hibás döntések és irányítás következtében a korábbiaknál jelentősen magasabb költségeket generált a KLIK aminek következtében túllépték a meghatározott költségvetést és a közoktatási intézményekben nem tudtak eleget tenni a felmerülő költségeknek, megnőttek a kifizetetlen számlák, menetrendszerűen késnek a tanári fizetések és az iskolák nem jutnak hozzá a nélkülözhetetlen dologi feltételekhez.
