A Fidesz-KDNP kormánykoalíció mindent megtett az elmúlt évben, hogy meggátolja az ellenzék népszavazási kezdeményezéseit. Ennek érdekében még olyan antidemokratikus eszközök használatától sem riadt vissza, mint az Erdősinét kísérő kopasz férfikar, akik fizikailag megakadályozták, hogy Nyakó István időben benyújthassa a vasárnapi zárvatartásról szóló kérdését. Ennek ellenére néhány ellenzéki kezdeményezés sikeresen hitelesítve lett, ezek közül az egyik a Kész Zoltán veszprémi független képviselő által benyújtott kérdés az állami cégeknél bevezetendő 2 millió forintos bérplafonról. A fizetések korlátozása azért nagyon fontos ügy, mert Orbán Viktor és a Fidesz egyik kiemelt politikai ígéretéről és annak megszegéséről szól.
Orbán „Szélkakas” Viktor
A következőket mondta a miniszterelnök 2010. június 8-án az Országgyűlésben, a kormány gazdasági akciótervének ismertetése során:
„19. intézkedés: havi bruttó 2 millió forint fizetési plafon bevezetése az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Nemzeti Bankot is. [...] Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 4, 5, sőt, esetenként 7 millió forintos fizetések is.”
A bejelentést követően a Fidesz keményen nekiment Simor András jegybankelnöknek a magas fizetése miatt, amelyet a miniszterelnök túlzottan magasnak tartott. Érdekes, hogy 2015-ben Polt Péter legfőbb ügyész felesége már ugyanebben a Nemzeti Bankban 5 millió forintot kereshetett havonta, ez azonban nem zavarta a kormánypártokat.
Orbán eredeti ígéretéből akkor gyorsan törvény is született és a Fidesz valóban bevezette a 2 milliós bérplafont az állami tulajdonú cégeknél. Azonban hamar kiderült, hogy az önmérséklet nem erőssége a pártnak. A következő években a cégvezetők fizetésük mellé több milliós prémiumokat vehettek fel, a kormány így kerülte meg folyamatosan saját szabályozását és saját miniszterelnökének ígéreteit.
2015-ben aztán a Fidesz megunta a kerülőutakat és nyíltan megszüntette a 2 milliós bérplafont. A tavalyi év szeptemberétől az állami tulajdonú cégeknél a pénzügyi szektorban 5 millió, az energetikában 4 millió, mindenhol máshol 3 millió forint az elérhető legmagasabb jövedelem, plusz ennek 20%-a adható prémiumként.
Még ugyanebben az évben a kormány úgy döntött, a MÁV menedzsment bérét még tovább szeretné növelni és ehhez meglepő megoldást választott: Egy rendelettel a MÁV-ot átsorolták a pénzügyi szolgáltató kategóriába, aminek egyetlen lényegi következménye az volt, hogy a vezetőségi bérek így már elérhetik az 5 millió forintot.
Matolcsy György forrás: nol.hu
Később, egy 2016 februárjában benyújtott Fideszes törvényjavaslat Matolcsy György jegybankelnök fizetését 5 millió forintra emelte, az alelnökökét 4,5 millió forintra – ezzel az elnökségi bérek több mint duplájukra növekedtek. Egyébként ez volt az a módosító, amely lehetővé tette volna, hogy Matolcsy eltitkolja, mire költi az MNB az adófizetők pénzét, ha az Alkotmánybíróság nem lép közbe.
Erről szól a népszavazási kérdés
A Lopásgátló népszavazás 2 milliós bérplafonról szóló kérdése az Orbán Viktor és a Fidesz által tett ígéreteket kéri számon. A kormány most azzal érvel, hogy a piaci bérekhez igazítaná a fizetéseket, ez azonban nem állja meg a helyét. A politikai megfontolásból kinevezett, gyakran piaci tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező vezetők (lásd MNB) bérét a mi adónkból fizetjük. A MÁV esetében például minimális dolgozói béremelés és év végi járatritkítás mellett duplázódott meg a menedzsment fizetése. Ez nem a piachoz való igazodásról szólt, hanem a zsebek megtöméséről.
Korábban a miniszterelnök is egyet értett azzal, hogy a mi adónkból ne fizessünk ki pofátlanul magas béreket. Vajon a népszavazáson hogy fog voksolni?
