„Fizettél már életedben adót?” Ezt a kérdést vágta nemrég a Hallgatói Hálózat képviselőjének fejéhez Szepesi Miklós Zsolt, debreceni futballhuligán, a Fidesz 2010-es képviselőjelöltje, majd láthatóan roppant elégedett volt magával. Mint ahogy az a másik focidrukker is, aki az ELTE hallgatói fórumán háborodott fel azon, hogy az egyetemisták ingyen akarnak tanulni, miközben szerinte nem dolgoznak.
Tegyük most félre, hogy a Hallgatói Hálózat követelései között nem szerepel a tandíjmentesség, foglalkozzunk inkább azokkal a kormány politikájában is visszaköszönő általános vádakkal, amelyek széles körben elterjedt tévhitekre alapozva, szembeállítják egymással a haszontalannak tartott tanulást és a munkát. Ez a különbségtétel ugyanis egyértelműen hamis.
Először is – nem beszélve arról, hogy sok egyetemista már tanulmányai mellett is nem kevés adót fizetve dolgozni kényszerül – maga a tanulás is munka, szellemi erőfeszítés, még akkor is, ha a focidrukkerek többsége ilyet még nem tapasztalt.
Másodszor, a munkához jutást ma leginkább a felsőfokú végzettség képes segíteni. A diplomás munkanélküliségről szőtt mítoszokkal szemben az adatok azt bizonyítják, hogy a főiskolát vagy egyetemet végzettek tudnak a legkönnyebben elhelyezkedni. A Tárki épp most megjelent Társadalmi riportjában közölt KSH-adatok szerint ebben a körben 4-5 százalék a munkanélküliség, míg az alacsonyabb végzettségüknél 10 százalék fölött, a képzetlenek esetében pedig jóval 20 százalék fölött van a munkanélküliségi ráta.
Harmadszor, az adatok azt is mutatják, hogy csak felsőfokú végzettséggel lehet jelenleg az átlagost meghaladó keresethez jutni. Ebből következően a diplomások adók formájában is jóval többet adnak a közösbe, nem beszélve mindarról a pénzben nem kifejezhető hozzáadott értékről, amelyet több magasan képzett ember jelent egy ország számára.
Ezért nagy baj, hogy az az Orbán Viktor, aki 2010-ig egészen mást képviselt, most – az egyébként sehol a világon nem létező önfinanszírozó rendszerről szónokolva – leépíti a felsőoktatást. Minden kormányzati állítással szemben ugyanis a hallgatói létszám majd tizedével lesz kevesebb, miközben az intézmények támogatását több mint harmadával csökkenti a kormány (lásd az ábrát).
Nem meglepő ezután az sem, hogy a hallgatói szerződés kényszerét (azaz a röghöz kötést) alkotmányba kell emelni. A kormány ezzel beismeri: nem tud olyan jövőt biztosítani az országnak, hogy a fiatalok itthon maradjanak. Orbán lemondott a jövőről, legfeljebb a világról mit sem tudó focidrukkerek álmát valósíthatja meg.
