„Tudja Ön, hogy melyik európai országban csökkent 10 százalékkal a lakossági gáz, áram és a távhő ára idén januártól?” – Igen tudjuk. Ez az új véres kard, amit Orbán Viktor körbehordoz az országban. Ez ma a jó kormányzás alfája és omegája. Ez az intézkedés írja majd át egy tollvonással a mélyszegénységi adatokat. Ez a 10% tölti majd tele az ürességtől tátongó családi kasszákat.

Ne vegyük el a kormányzat kenyerét, lássuk, milyen választ ütöttek össze a Fidesz kommunikációs boszorkánykonyhájában: Magyarország ma már az európai válság ellenére is képes könnyíteni az emberek életén. 2013 januárjától minden magyar háztartásban tíz százalékkal kevesebbet kell fizetni a gázért, a villanyért és a távhőért.”

Valóban mindenkit érint a 10%-os csökkentés? Korántsem.

Egy árva petákkal sem csökkentek a költségei azoknak a családoknak, akik szénnel vagy fával fűtenek. Sőt. Tekintve, hogy a szén ára 8, a tűzifáé pedig 9 év alatt megduplázódott, számos háztartásban bizony jelentősen növekedtek a kiadások.

De koncentráljunk csak azokra, akiket érint az intézkedés. Tényleg több pénz marad hó végén a zsebükben? Aligha.

Miközben a kormány a háztartások számláját csökkentette, a nagyobb vállalkozások energiadíját megemelte. Mi a garancia arra, hogy ezek a vállalatok nem hárítják át az elviselhetetlen terhek egy részét? Semmi. Nem akarnak csődbe menni, nem akarnak újabb munkatársakat elbocsátani. Egyszerűen nem tehetnek mást.

A háztartási áramár 10 százalékos csökkentése brutális többletterhet jelent a versenypiacnak, hiszen a kormány 10-30 százalékkal, több mint 13 milliárddal emelte a rendszerhasználati díjukat. A gázár pedig az ipari fogyasztók számára már a rezsicsökkentés előtt is jobban emelkedett, mint a lakosság esetében. 2010-2012 között fogyasztástól függően minimum 21, de volt, hogy 91 százalékkal nőtt az ipari gázár. A Fidesz ismét pofonvágta azokat a vállalatokat, akik adóforintjaikkal már amúgy is jelentősen hizlalták a közös kasszát, és munkahelyek ezreit teremtették meg kis hazánkban.

Valóban képes a kormány az európai válság ellenére is könnyíteni az emberek életén? Nem képes, de láthatóan nem is akar.

Lehet, hogy pár száz forinttal kevesebb rezsit kell fizetnünk (már akinek!), de összességében jóval többet kell kipengetnünk a hónap végén. A kormány az egyik kezével átnyújt egy lyukas garast, a másik markával pedig kiüríti a zsebeinket. Bevezette Európa legmagasabb ÁFA kulcsát (27%), a bankadót, a sárgacsekk adót, a kiskertadót, a telekommunikációs különadókat, és még egy tucat olyan sarcot vettet ki, ami a hó végén egytől egyig a magyar családok pénztárcáját terheli.

Arról már ne is beszéljünk, hogy 2010 és 2012 között a tojás ára 31 százalékkal, a liszt ára 35 %-kal, a tejé 15 %-kal, a kenyéré pedig 17%-kal emelkedett.

A magyar családok immáron fűtött lakásaikban éhezhetnek. Nesze neked rezsicsökkentés.

(Szembesítésünkben a KSH egyes termékek éves átlagárára vonatkozó adatait és az Eurostat lakossági és ipari gázár statisztikáit, valamint a Magyar Energiakereskedők Szövetségének háttéranyagát használtuk fel.)