A Fidesz-KDNP kormánykoalíció november végén érdemi egyeztetés nélkül, gyorsított eljárásban módosította az alig egy hónapja érvényben lévő Közbeszerzési törvényt. A változtatás – talán az orbáni családbarát politika jegyében - lehetővé teszi a kormányzati tisztségviselők közeli rokonai számára, hogy közpénzekre pályázhassanak. A törvényjavaslat heves kritikákat váltott ki az ellenzéki pártok és a sajtó körében – a legközkedveltebb példa szerint az új szabályozás teremt lehetőséget arra, hogy Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István a közpénzből finanszírozott állami megrendelésekre a továbbiakban is akadálytalanul pályázhasson.
Tiborcz István és Orbán Viktor, Fotó: Orbán Viktor
Magyarországon az állami szerepvállalás kifejezetten magas a beruházások terén, így a közbeszerzési eljárások során komoly mennyiségű közpénz sorsa dől el. Mindeközben a nemzetközi szervezetek egybehangzó véleménye szerint jelentős méreteket ölt a korrupció. Ilyen körülmények között az erre vonatkozó szabályok bármilyen lazítása semmiképp sem szolgálja az adófizetők érdekeit.
„Életszerű” és „családbarát” politika
Az elfogadott módosítás két szempontból változtatja meg a Közbeszerzési törvényt: Míg eredetileg a Polgári Törvénykönyv szerint meghatározott hozzátartozók voltak kizárva a közbeszerzésekből, ezt az „egy háztartásban élő közeli hozzátartozókra” szűkíti. Emellett valamelyest kiszélesíti azon vezető politikusok körét, akikre a szabály alkalmazandó.
Az általános felháborodásra válaszul Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy fogalmazott: „Így életszerű és így betartható”. Elmondása alapján az eredeti szabályozás túl sok személyt – megfogalmazása szerint „fél Magyarországot” – zárta ki a közbeszerzéseken való részvételből, ez pedig alkotmányjogi aggályokat is felvetett.
Kovács Zoltán szavainak könnyű utána számolni. Az eredeti szöveg 31 olyan vezető tisztségviselőt nevesített, akiknek a hozzátartozói nem vehettek részt a közbeszerzési eljárásban. Tegyük fel, hogy egy szerencsés vezető politikus, aki házas, élnek a szülei, két házas testvére, három házas gyermeke, tőlük 3-3, összesen 9 unokája van. Házastársának szintén élnek a szülei, és két testvére is van. A szabályok szerint így 26 olyan hozzátartozója van, aki nem pályázhat közpénzre az eredeti szabályok szerint. Nyilvánvalóan a valóságban ennyi hozzátartozója ritkán van valakinek, de a biztonság kedvéért számoljunk úgy, mintha mind a 31 tisztségviselőnek ennyi lenne.
Tehát 31 darab 27 fős családról van szó, akik így a közbeszerzés folyamatából ki lennének zárva. Ez 31 x 27 = 837 személy összesen. Ez a szám a magyar lakosság töredéke, nyilvánvalóan messze nem a „fél ország”. Figyelembe véve, hogy a családtagok jelentős része valószínűleg nem akar közbeszerzési pályázatokon indulni, az érintettek köre ennél is kisebb. Ez alapján Kovács Zoltán indoklása egyáltalán nem volt megalapozott, a törvény módosítása pedig emiatt biztosan nem volt szükséges. Tovább egyszerűsíti ennek a 31 családnak a helyzetét az „egy háztartásban élő” kitétel beiktatása. Amíg a vérségi kapcsolatokon változtatni nem tudunk, addig külön háztartásba költözni – legalább papíron – kifejezetten egyszerű.
Kovács Zoltán és Gulyás Gergely ezen kívül alkotmányjogi aggályokat emlegetett, egészen pontosan vállalkozási szabadság korlátozását. Az alkotmánybíróság azonban már korábban megállapította, hogy az Alaptörvény vonatkozó M) cikke nem tekinthető az alkotmány által biztosított alapjognak.
Orbán Viktor később a parlamentben a képviselők kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy a jelenlegi közbeszerzési törvény Európában a legszigorúbb. Nehéz lenne nem vitatkozni ezzel a kijelentésével. Ennek a szabályozásnak egyetlen valós eredménye lehet: A kormány továbbra is korlátlanul befolyásolhatja a közbeszerzési pályázatok eredményeit, a Fidesz-KDNP vezető politikusaihoz közel álló kör továbbra is komoly előnyben marad a magyar állampolgárok 99%-hoz képest és továbbra is közpénzből gyarapíthatja a vagyonát. Úgy tűnik, a kormány családbarát politikája valójában csak 31 család érdekeit védi.
